Hiszem ha látom

„Hiszem ha látom” mennyire gyakran hallott, unalomig ismételt szavak. Emlékszem, hogy mielőtt megismertem volna Jézust, én is gyakran bújtam mögéjük, védelmet keresve a közhelyek biztonságosnak tűnő falai között. Amikor kimondtam őket, abban a pillanatban okosnak éreztem magam, mintha megvilágosodtam volna. Ugyanakkor az a hamis meggyőződés alakult ki bennem, hogy „frappáns” válaszom hatására beszélgetőpartnerem bizonyára zavarba jött, és ezen épületes bölcsességemet hallván torkán akadt a szó. Azóta sokszor voltam a beszélgetés másik oldalán, és sokszor hallottam mások szájából egykori védekezésem szánalmas kliséit, szégyenkezve helyettük is hajdani balgaságaim miatt.

A vakok – keserű-édes paródia

Két vak találkozik, véletlenül egymásnak ütközve..

- Bocsánat!

- (felismeri a hangjáról) Nocsak, maga az kedves Aranka, micsoda véletlen, hogy épp erre járt!

- Nos, nem véletlen, éppen a boltba készülök.

- Hmm! Vásárlás? Na és mit akar venni?

- Naptejet! Leégés ellen! Tudja, amikor ilyen gyönyörű idő van, mindig eszembe jut, hogy milyen jó lenne látni. Milyen csodálatos lehet most a természet. Mit gondol, milyenek lehetnek a színek, az ég, a hegyek? Sokat beszélnek a látók a színekről, de nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet az. Maga gondolkodott már ezen..

- Iiiigeen…

- És mi a véleménye?

- (vontatottan) Tényleg kíváncsi rá?

- (lelkesen) Igen, persze!

- Hát kérem, őszintén szólva én ebben az egészben nem hiszek.

- Miben nem hisz kedves János?

- Ebben a látásos dologban, meg hogy színek léteznek. Meg, hogy van olyan, hogy fény. A meleg meg a hideg az igen, az valóság. Na de a fény, meg a színek…. Nohiszen!

- De hát a látók.. Kedves János...a látók! Ők azt mondják, hogy mindez van, létezik, körül vesz minket.

- Ne vicceljen Aranka. Mi a bizonyíték?

- Hát a látók mondják.

- Milyen látók? Aranka! Azok az emberek, akik magukról mondják azt, hogy ők látók? Ezt állítják magukról, de mi van, ha hazudnak? Mi van, ha nincs is olyan, hogy látás? Ha ők is csak olyanok mint mi? Úgy tesznek, mintha tudnának valamit, amit mi nem tudunk! Mi pedig vakon elhiszünk nekik mindent. Sokan vannak, akik ezt hazudják, és ezért a többség hatására mi elbizonytalanodunk.

- De hát miért tennének ilyet? Miért találnák ki a látást, a fényt, mindezeket?

- Azt nem tudom. Talán valami érdekük fűződik hozzá, talán a pénz vagy a hatalom, vagy valami más… nem tudom. Talán jót nevetnek rajtunk, amikor hallják a naiv hiszékenységünket. Nem tudom! Csak azt tudom, hogy azt, amiről beszélnek, nem tudják bizonyítani.

- És maga szerint, kedves János, amit nem lehet bizonyítani, az nem is létezik?

- Azt nem mondanám, de szerintem, amit nem lehet bizonyítani, az nem lehet fontos.

- Pedig szerintem fontos! A látás, a színek, a fény…mind fontos. Én elhiszem, és szeretnék látni!

Forrás: http://www.audiobiblia.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1240:derues-percek-6-hiszem-ha-latom-0222&catid=105:blog&Itemid=558