2013. január 5., szombat

Nincs elrejtve előle semmi

Többen foglalkoznak idők, események jövőbeli meghatározásával; de csak Isten tudja meghatározni azok pontos bekövetkeztetését. Csodálatos dolog ilyen személy mellett állni.

" 8Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap.  9Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen." - (2Pt 3:8-9) - Mi csak a napokat, hónapokat és éveket számoljuk. A többi pedig történelem számunkra. Isten pedig a történelem Ura. Ő határozza meg az események bekövetkezését vagy elmaradását. Van egy biztos pont a "tarsolyában": az ígérete. Hálás vagyok az ő ígéreteiért és szeretnék ahhoz mindig ragaszkodni, mert azok bekövetkeznek. Ő mindig időben érkezik. Hála ezért neki.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 
Ének:

Miért van az,hogy ami jó nekünk
 Az a holnapot sosem éli túl
 Miért? Hogy az ami jó, hogyha vége van olyan mélyre húz
 És hol vagy már? Mondd mi kell még?
 És miért nem jössz, és miért nem jössz, ha élsz?

 Refr.:
 Hát élj,úgy ahogy érzed azt amit a szíved húz
 Ahogy érzed, hogy akarod azt amit én
 Amit igért az Isten a legelején
 Hát élj, úgy ahogy érzed azt amit a szíved húz
 Ahogy érzed, hogy akarod azt amit én
 Amit ígért az Isten a legelején

 Miért van az,hogy ami jó nekünk
 Az a holnapot sosem éli túl
 Miért? Hogy az ami jó hogyha vége van olyan mélyre húz
 És hol vagy már? Mondd mi kell még?
 És miért nem jössz, és miért nem jössz?

 [Refr.3x]

 Amit ígért az Isten
 Még a legelején
 Ugye emlékszel?







Vers:
Mert az idők gonoszak (Efezus 5: 16.)

Elmúltak a legnemesebb évek,
komoly gond a járás is maga.
Miközben a régi képre nézek,
orromban az ifjúság szaga.

Füstködében peregnek az álmok,
lángol a sok tündéri varázs -
néha ma is a tüzére várok,
szívemen a sercegő parázs.

Lelkem ég a gondolatra: hátha!
Visszajönne tékozolt idő...
Csillapodna lelkem égő vádja,
megtérne a régi pártütő.

Újjászülten, új cselekvést bontva
pótolná a vesztes éveket,
új hitével régi tüzet oltva
elűzné a baljós fényeket.

De a szívem, minden jónak sírja
vádol, mert az idők gonoszak!
Jóvátenni rosszat, vajh` ki bírna?
Beletörnek megvénült fogak.

Amit egyszer elmulasztok, vége.
Vádja énrám mindig visszaszáll.
A szívemben csak úgy lehet béke,
a Kegyelem, hogyha megtalál.

(Kis István Mihály)

Idézet: 
 "A mi időnket és Isten idejét nem ugyanazzal az órával mérik." (C. H. Spurgeon)


(2013. január 2.)