Imaközösség

A szerdai imaközösségen elhangzott igék:

• "¹Dávid zsoltára. URam, ki lehet sátradnak vendége, ki tartózkodhat szent hegyeden? ²Az, aki feddhetetlenül él, törekszik az igazságra, és szíve szerint igazat szól; ³nyelvével nem rágalmaz, nem tesz rosszat felebarátjával, és nem hoz gyalázatot rokonára. ⁴Megvetéssel néz az alávalókra, de tiszteli azokat, akik az URat félik. Esküjét nem vonja vissza, ha kárt vall is.  ⁵Nem adja pénzét uzsorára, és nem hagyja magát megvesztegetni az ártatlan rovására. Aki ezeket teszi, nem tántorodik meg soha."  (Zsolt. 15) - Mennyi igaz a zsoltár rám nézve és mit kell magamon változtatni? Tanítson ez a zsoltára bölcsebb istenfélelemre, Istenek tetsző életre. Hála az Úrnak, aki ezt lehetővé teszi!
• "²⁷Miért mondod ezt, Jákób, miért beszélsz így, Izráel: Rejtve van sorsom az ÚR előtt, nem kerül ügyem Isten elé.  ²⁸Hát nem tudod, vagy nem hallottad, hogy örökkévaló Isten az ÚR? Ő a földkerekség teremtője, nem fárad el, és nem lankad el, értelme kifürkészhetetlen.  ²⁹Erőt ad a megfáradtnak, és az erőtlent nagyon erőssé teszi.  ³⁰Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. ³¹De akik az ÚRban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el." - Igen. Elfáradhatunk és elcsüggedhetünk az élet dolgaiban, megpróbáltatásaiban. Istené a dicsőség, ha így is van, lehetőségünk van a megerősödésre és az újrakezdésre.