Szerdán imaközösség igéi voltak: Zsolt. 144:3-4.15, 1Tim 2:1-6
"3Ó, URam, micsoda az ember, hogy törődsz vele, az emberfia, hogy gondolsz rá? 4Az ember a lehelethez hasonló, napjai a tűnő árnyékhoz.
15Boldog nép az, amelynek így megy a sora. Boldog nép az, amelynek az ÚR az Istene!"
"1Arra kérlek mindenekelőtt, hogy tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, 2a királyokért és minden feljebbvalóért, hogy nyugodt és csendes életet éljünk teljes istenfélelemben és tisztességben. 3Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt, 4aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és eljusson az igazság megismerésére. 5Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, 6aki váltságul adta önmagát mindenkiért tanúbizonyságként a maga idejében."
Hála legyen az Istennek, hogy ő velünk emberekkel sokat törődik. Akkor is, ha nem gondolunk rá és nem vesszük észre. Teszi ezt velünk, lakókörnyezetünkkel és népünkkel is. Ha nem úgy alakulnak dolgaink, ahogy mi szeretnénk; a mi Urunk és Istenünk mindig törődik velünk. Ezért mi is imádkozunk.
