Gondolatok az imaközösség (12. 16.) alapján:
"Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek. A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetreméltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene!" (Fil 4:4-9)
Amikor széjjel nézünk a világban nagyon sok helyen a zúgolódás, panaszkodás, indulat hangjait halljuk. Pál apostolnak sokkal több oka lett volna az ilyen életvitelre, amikor ok nélkül börtönbe került egy hideg és nyirkos pinceszerű tömlöcbe, kezét és lábát kalodába zárták, összekötözték. De ő ebben a helyzetben is tudott örülni és hálás lenni. Ez az érzés hiányzik ma sok ember életéből. Imádkozzunk az örömteli és boldog életért. Adjunk hálát, hogy ez ma is lehetséges számunkra. Amikor ezekre figyelünk, a szívünk megtelik ezekkel a nemes érzésekkel és békességgel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése